
A gondozás lelki oldaláról és a veszteségek feldolgozásáról tartott konferenciát a Diakóniai Központ
A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Diakóniai Központja. november 21-23. között Élő reménység címmel konferenciát és továbbképzést szervezett gondozók és lelkipásztorok részére veszteségfeldolozás, gyászfeldolgozás témájában, melyet a nagy érdeklődésre való tekintettel a rimaszombati gondozók számára is elérhetővé tettek. A konferencia gerincét Dr. Szarka Miklós, református lelkész és klinikai szakpszichológus előadásai adták. Az Egyházunkban is ismert előadó ezúttal is gazdag szakmai tapasztalatáról, ugyanakkor az ezzel összeegyeztethető mély hitéről tett tanúbizonyságot. A királyhelmeci Diakóniai Központba összehívott segítő szakemberek az első napon a halandó és halódó ember kríziseiről hallhattak. A krízis okozója nagy mértékben az is, hogy manapság a halál tabuizálódott, azaz sokan már nem az élet részeként gondolnak a halálra, és mint témát is kerülik, így azonban megfosztják magukat a felkészülés lehetőségétől. A második nap délelőtjén a haldoklás és a halálig kísérés nehéz feladatait és tapasztalatait mondta el a jeles szakember, délután pedig a résztvevők is lehetőséget kaptak kisebb csoportokban egy mélyebb, bensőségesebb beszélgetésre. A konferencia záró napján a gyászfolyamat fázisai és a lelki segítés sarokpontjai adták témát. Az eddig elmondottakból talán úgy tűnhet, hogy egy igencsak „gyászos” hangulatú összejövetel volt. Azonban ez nem igaz. Szarka Miklós hangsúlyozta., hogy az orvostudományi és a pszichológia együttesen le tudja ugyan írni, hogyan halunk meg, de arra nincsen igazi válasza, hogy honnan jöttünk és hová tartunk. Utóbbi kérdésekre csak a keresztény hit és reménység adhat feleletet. Élő reménység nélkül a gondozás és lelki kísérés is nehéz, mert az szaktudással nem lehet pótolni. Ezt a hozzáállást igyekeztek megalapozni a reggelente elhangzó áhítattok is, amelyeken Nt. Molnár István és a Központ munkatársai szolgáltak igei bizonyságtétellel. Demeter Ibos Henrietta, a Diakóniai Központ igazgatója megszólalásában elmondta, hogy a szerertetszolgálatban mindig is fontosnak tartotta a házi gondozásban résztvevők szakszerű ápolása mellett a lelki gondozás is. Megköszönte az olaszországi Valdens Egyház Otto per Mille Alapítványának jelentős anyagi támogatását, amely nélkül a konferencia nem valósulhatott volna meg. Az összejövetel imaközösséggel zárult, amely során a diakóniai lelkész imádkozott a gondozottakért és a gyülekezetekben élő rászorulókért. Mindenért Istené legyen a dicsőség!