A 2015-ös évben egy napsütéstől ragyogó szombatot kaptunk Istenünktől arra, hogy gyülekezetünk, a Negyedi Református Egyházközség önkéntesei résztvegyenek szolgálatukkal egy nagy Szeretethíd „építésében”.
Május utolsóelőtti napjának reggelén még csak erejét gyűjtögette az égi tűzgolyó, mikor templomunkban nyolc órakor lélekben elcsendesedni gyűltünk össze, hogy az igazi, üdvözíteni is tudó Szeretetre hangolódjunk rá, és gyarapító áldást kérjünk úgy az egyetemesen elvégzendő, mint pedig az általunk vállalt szolgálatokra. Sionunk közepén egy kört alkotva rövid fohászt követően egy szívvel és egy szájjal mondtuk felolvasva Pál apostolnak a korinthusiakhoz (is) írt szeretethimnuszát, majd annak igéivel, néhány igei gondolattal, az Úrtól tanult imádsággal és az áldás mondással tarsolyunkban elindultunk, hogy nyolc férfi, és öt nőtestvérünk munkájával is szeretni tudjon.
Nőtestvéreink falunk közterületein, a községi bérházakat övező virágágyásokba, valamint temetőnk bejáratához ültettek ki egynyári virágokat, férfi testvéreink pedig a halottasház előtti kerítést festették át.
Külön öröm számunkra, hogy református egyházunknak az egységben megszépülő kezdeményezései már harmadik éve Negyed község elöljáróságánál is kedvező fogadtatásra talál, amit falunk vezetése azzal is kifejez, hogy a személyi segítkezésen túl a kiültetésre kerülő virágokat, illetve a festéshez szükséges eszközöket hozzájárulásként az idei évben is Istenünk dicsőségére ajánlotta fel.
Hálaadásra indít bennünket, hogy szeretetünk szerény szolgálata által, valamint a községünk és egyházközségünk közti egyetakarás gyümölcseként ismét szépülhetett környezetünk, a falunk, amelyben élünk.
Tegye az Úr áldottá és mások számára is örömmel követendővé hitből táplálkozó, önzetlen szeretettel végzett szolgálatainkat a jövőben is.
Nagy Zsolt, lelkipásztor