Történelmünkben kevés hozzá hasonló kiváló és országos hatású presbiter szolgált. Nem azért jelentős, mert a budapesti Nyugati pályaudvar királyi szalonjában levő emléktáblán együtt szerepel Ferenc József császárral… – Közvetve vagy közvetlenül ő indította el azokat a belmissziói mozgalmakat, melyek felvirágoztatták a magyarországi református egyházat. Utódai Trianon elleni tüntetésként magyarosították nevüket. Ők már Bodoky-nak nevezték magukat. A család kiváló tagja, Bodoky Richárd tudós lelkipásztor ismerteti a család történetét („Jövevények és vándorok” címen), de már csak a második kötet jelent meg. Pedig biztosan tovább is vezette a családi krónikát, mely egyúttal több évszázad közéletébe enged bepillantást.
A német eredetû család Kőszegen telepedett le. Posztókészítők voltak. „Hála” a napóleoni háborúknak, a hadügy rengeteg posztót rendelt. Az elesett katonákat ruhástól temették. Új egyenruha kellett az újoncoknak. Biberauer Tivadar édesapját kicsiny gyermekként tanulásra szánta a megözvegyült anya. A kis Michaelből evangélikus lelkész lett. Titokban új evangélikus gyülekezeteket szervezett Stájerországban, ahol tilos volt az „akatolikus” vallásgyakorlás. A fővárosban, Grazban is létrehozott egy titkos gyülekezetet.
Ebben a nagyobb, Krisztusnak elkötelezett családi körben Tivadar magától értetődően édesapja hivatását követte volna. Ám konfirmációja után egy évvel, 1844-ben meggondolja magát. Ugyanis a városban megjelent az első gőzmozdony. Ez a nap valóságos nemzeti ünnep volt. A gyermek elhatározta, hogy vasútmérnök lesz. Tanulmányait kitüntetéssel végezte. Ekkor tört ki Bécsben a 48-as forradalom. A grazi diákság egységesen Bécsbe megy a forradalom támogatására. Parancsnokuk: Biberauer Theodor. A Stephanskirchébe szorult diákokat kivégzik. Az alpesi túrák során megedződött Theodor hatalmas ugrással megszökik a kivégzőosztag elől. Grazig meg sem áll.
Békésebb napok érkeztével előjön rejtettségéből. Beiratkozik az egyetemre, majd később a mozdonyok hazájába, Angliába küldik tanulmányokra. Fokozatosan emelkedik a vasúti ranglétrán. A monarchia hátsó udvarába, Magyarországra küldik. Megépíti a Dunától délre, a Budapest–Bécs útvonalat. Megtervezi és megvalósítja a Budapest– Konstantinápolyi vonalat. Húszezer ember dolgozik a keze alatt. Naponta másfél kilométert halad a pálya. Megépíti a mai Nyugati pályaudvart. Végül a MÁV országos pályafenntartási igazgatójának nevezik ki. Ekkor azonban már nem Theodornak, hanem Tivadarnak hívják.
Ugyanis diákkorában elkíséri apját Győrbe rokonlátogatásra. Sógora Dr. Kovács Pál győri és győrmegyei főorvos. Ő adta ki Petőfi első verseit. Ő formált a német Raabból magyar Győrt. A német „Heimat” c. újságot magyar „Hazánk”-ká alakította. A német színházat pedig megmagyarosította. (E célból 60 vígjátékkal látta el a színészeket!) Vidám, évődő ember volt. Akkor még Theodor apjának ezt mondta: „Hej, Miska sógor (a világért nem mondott volna Micháélt…), ha ebből a rác-tót Petrovics gyerekből ilyen jó magyar válhatott, lehet a te édes hazád nyelvét dadogásával megcsúfoló Theodorodból is Tivadar. Hát nem érzitek, mekkora kiváltság magyarnak lenni?!” Tivadar – utóbb – Pestre kerülvén megszervezte a mai Hold-utcai templom építését. 1870. június 29-én, szerdai napon – ez Péter és Pál napja – rakták le az alapkövet. Addig Pestnek csak egy református temploma volt. Az I. vatikáni zsinat csúcsán, a beteges és elvakult IX. Pius pápa eretnekgyűlölő nyilatkozatai ellenhatására. Akkor – ami ma belváros – még a rákosi sivatag egy nyúlványa volt. Egy évtized multán beépült az egész környék.
Nem akármilyen egyházközséget szervezett. Megalapította az ős-Betheszda kórházat 12 ággyal, hiszen Jézus mondta: „betegeket gyógyítsatok…” – Két év múlva már egy nagyobb épületet vásároltak, ahol 50 ágy fért el. Ám ezt le kellett bontani, mert a Milléniumra megtervezték a Sugár utat. A kórház kb. a mai Kodály körönd kellős közepén épült. Így került sor a harmadik Betheszda kórház építésére 150 ággyal. Ez ma is működik. Biberauer Tivadar nagy nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezett. A porosz uralkodó, az orosz cár is bőkezűen adakozott e célra. A külföldiek 6500, a belföldiek 7655 aranykoronát juttattak a kórházépítő alapnak. Emellett létrehozta a Mesterlegények Egyletét, a KIÉ-t, a Nőszövetséget, a Külmissziói Szövetséget stb. A nemzedékkel fiatalabb Szabó Aladár – szegről-végre rokon – mellette formálódott a „Belmisszió Atyjává”.
Csak Isten a megmondhatója annak, hogy mikor talált minderre időt. Emberileg csak azt mondhatjuk, hogy egyetlenegy ember önzetlen hűsége, helytállása megváltoztathatja egy egész ország arculatát. Ő nemcsak hallotta, de megjegyezte konfirmációi Igéjét: „Íme, eljövök hamar: tartsd meg, ami nálad van, hogy senki el ne vegye a te koronádat!” (Kol 3,11)
A konfirmációi áldás nem formaság!
Dr. Papp Vilmos
(Presbiter, 2014. január-február)
