Nem az, de állítja, soha nem fog meghalni. Nem azért jött, hogy a pozitív gondolkodást hirdesse, hanem az igazi reményt. Nick Vujicic ausztrál prédikátor szerint a fizikai hátrányok helyett a félelem a legnagyobb fogyatékosság, mert ez épek és sérültek életét egyaránt gúzsba köti.
Valódi remény
– Nem azért vagyok itt, hogy a problémáitokat az enyémhez hasonlítsam, mert az nem ad semmi reményt – kezdte előadását Nick Vujicic első magyarországi látogatásán. A szerb származású ausztrál evangelizátor tegnap este közép- és felsővezetőknek tartott előadást zártkörű rendezvényen, melyen jótékony célokra gyűjtöttek. Nick Vujicic elmondta, nem azért beszél saját életéről, mintha az emberek az ő nehézségeiből nyernének erőt.
– Nem fogtok kevesebbet panaszkodni attól, ha rám néztek és látjátok, hogy nekem nincsenek végtagjaim. Ez nem ad valódi reményt. Mert akkor én mit mondjak? Legalább nem vagyok árva. De önmagában ez sem jelent megoldást. Mert akkor mit mond az, aki árva? Ha van remény, annak valódinak kell lennie és működnie kell mindenkinek minden élethelyzetben, bármely pillanatban.
Nick Vujicic saját életét hozta példaként.
– Régebben azt hittem, lábakról és kezekről szól minden. Gyerekként tényleg azt gondoltam, minden rendben lenne, ha lennének végtagjaim. Pedig nem arra volt szükségem, hanem reményre, békére, erőre, és célra. Semmi nagyobbra nem tudok gondolni annál, mint, hogy bizonyos vagyok abban, örökké fogok élni. Ezért nem ijeszt meg a halál, nem ráz meg mások véleménye. A nehézségek, amik szembejönnek velem, természetesen óriásiak, de semmilyen szinten nem hasonlíthatók össze Isten kegyelmével. Ez a remény…
