2012. december 7.én, kis csoportunk örömmel tett eleget annak a meghívásnak, amely Nt. Gécziné Pogány Krisztina Csicsói segédlelkésznőtől és Holčík Gizellától érkezett, Szentpéterre a Mustármag Romamissziós Gyermek és Ifjúsági csoportba. A szolgálatot, hosszas előkészületek, próbák sokasága, és nagy izgalom előzte meg, amelett talán egy pici félelem is volt bennünk, arra nézve hogyan fogadnak majd bennünket, hiszen egy rendhagyó csoportról van szó. Ifjaink és a csoport vezetői számára is egy teljesen új környezetet, szolgálati területet jelentett.
Amikor megérkeztünk, szeretetteljes, családias, meleg légkör fogadott bennünket, néhány fiatallal már az ajtóban találkoztunk és nagyon közvetlenek, kedvesek voltak. A kis terem, ahol a Mustármag csoport minden pénteken 16.00 órától az alkalmait tartja, szinte zsúfolásig megtelt. Öröm volt látni, a kíváncsisággal teli izgalomtól csillogó gyermekszemeket. Néhány édesanya is eljött, egész kicsi, karonülő gyermekekkel.
[nggallery id=20]
Nt. Gécziné Pogány Krisztina köszöntött bennünket a csoport nevében, azután a csoport egyik vezetője Kalocsai Alexandra vette át a szót, és megkezdődött a szolgálatunk, imádsággal majd egy Pintér Béla dallal, amelyre jelnyelves koreográfiát készítettünk.A gyermekek először kicsit félénkek voltak, de azután bátran bekapcsolódtak így aktív részeseivé váltak a szolgálatunknak, amely nagy örömmel töltött el bennünket. Ezután szavalatok, imádságok, Szente Laura (Madar) és Balogh Anita (Marcelháza), Rácz Gedeon (Marcelháza) előadásában, és egy Bibliai jelenet következet, amely Keresztelő János születését, és az azt megelőző történetet dolgozta fel, mutatta be, Lukács evangéliuma alapján. Egy duett következett, jól ismert ifjúsági ének, Ez az a nap, amelyet Szente Laura és Pinke Lívia (Marcelháza) adtak elő duettben. A végére ismét egy Pintér Béla dalt készítettünk elő, ugyancsak jelnyelven, látványos fekete, fehér kesztyűs koreográfiával, hiszen a dal címe: Fehéren feketén és a szeretetről, elsősorban Isten irántunk való szeretetéről szól. A gyermekeknek nagyon tetszett és még a nagyobb lányok is örömmel, lelkesen kapcsolódtak be, miután újra lejátszottuk a dalt, a már bemutatott koreográfiával. Majd ők is megleptek, megajándékoztak bennünket néhány énekkel, imádsággal, ezáltal egy kicsi betekintést nyerhettünk a csoport munkájába. Az általunk előadott énekeket is szinte kivétel nélkül ismerték és velünk együtt énekelték.
Majd Nt.Rácz Jolán, Marcelházi lelkipásztor szólt néhány szót a jelenlévőkhöz, a bűnről, a másságról, annak elfogadásának fontosságáról és arról hogy Isten testi-lelki erőtlenségeink ellenére is szeret bennünket és nekünk is így kell elfogadnunk, és szeretnünk egymást. A végén megajándékoztak bennünket, saját készítésű ajándékkal, és szeretetvendégség várt. A sok sütemény és üdítő elfogyasztása mellett, kellemesen, elbeszélgettünk a csoport vezetőivel és tagjaival is. Boldogan, új élményekkel, tapasztalatokkal gazdagon indultunk el haza.
Úgy hiszem, ezen a nagyon áldott, estébe nyúló délutánon, mindannyian sokat tanultunk egymástól, és valóban igazi testvéri közösséget élhettünk meg, ahol Isten Szentlelke minden különbséget eltöröl és falat lebont, megtapasztalva az Ige igazságát: ,,Hiszen az Isten fiai vagytok a Jézus Krisztusba vetett hitben….Nincs többé zsidó vagy görög, rabszolga vagy szabad, férfi vagy nő, mert mindannyian eggyé lettetek Krisztus Jézusban.” (Galata 3:26, 28)
Kalocsai Alexandra
